Gondolatok a Gondolattérképről

Gondolnánk-e, hogy milyen hatékony lehet a gondolattérkép?

Gondolattérkép a gondolattérkép készítéséről

A legtöbb ember szkeptikus, ha a gondolattérképekről van szó. Először én is így álltam hozzá, elvégre minden kurzusunk során jegyzeteket kellett készítenünk és nem gondolattérképeket. Egyik kurzusom során azonban „rákényszerültem” ennek használatára ... és be kellett látnom, hogy a gondolattérkép igenis hasznos lehet.

Gondolattérképre főként kulcsszavakat, kulcsmondatokat írhatunk fel, összekapcsolva az összetartozó fogalmakat, esetleg apró ábrákkal, rajzokkal illusztrálva a lényegesebb részeket.

Brainstorming- „ötletbörze” 

a gondolattérképhez hasonló módszer

Íme néhány érv a gondolattérkép mellett:

• Rendkívül szórakoztató tevékenység gondolattérképeket készíteni! Nem mechanikus és nem unalmas.
• Folyamatos odafigyelést igényel, így már a készítése során is rengeteget lehet tanulni.
• Esztétikus. Sokkal jobb színes ábrák áttekintésével tanulni, mint újra, meg újra elolvasni az órai jegyzeteket
• Rövid, tömör, a leggyorsabb módszer a vizsgák előtti ismétlő áttekintéshez.
• Olyan összefüggéseket is felfedezhetünk segítségével, melyek felett egy szöveg tanulmányozása során elsiklik a figyelmünk.
• Segít, hogy globálisan rálássunk a tananyagra, így az összefüggő információk hálójából könnyebben és gyorsabban tudjuk előhívni a megfelelő információt. Ezáltal hatékonyabb lesz a tanulási folyamat.

A gondolattérkép nem csak látás útján könnyen tanulóknak praktikus. Mindenki számára hasznos lehet, ha nehezen áttekinthető tananyagról van szó.

A gondolattérkép lehet:

Egyszerű, kézzel rajzolt

Bonyolultabb, apró ábrákkal, rajzokkal illusztrált

Online gondolattérkép- szerkesztő programokkal készített...

Egy kiváló, könnyen kezelhető, s ami a legjobb; ingyenes gondolattérkép szerkesztő program a MindMapple, amely letölthető itt. 

Ha pontosabban, illetve mélyrehatóbban meg szeretnéd ismerni a módszer részleteit, annak hatékony alkalmazását, akkor ajánlom Gyarmathy Éva rendkívül olvasmányos munkáját, amelyet Gondolatok térképe címmel publikált.

Megtanulni tanulni

Mnemotechnikák, technikák és tanulási stratégiák

Sokszor hallani, hogy a tanulás egy életen át elkísér minket, elvégre „a jó pap is holtig tanul”.  De nem mindegy, hogy hogyan, mivel nem is igazán a tanulással eltöltött idő az ami számít, hanem sokkal inkább a tanulás kvalitása, azaz minősége.

A diákok különböző tanulási stratégiákat, technikákat használnak a tanulási folyamat során. Ezek használata lehet tudatos, vagy tudattalan. A tanulási technika és a stratégia között aprócska de fontos határ húzódik. Számos definíció létezik a két kifejezésre, de talán a legnagyobb különbség az, hogy mennyire veszik igénybe kognitív képességeinket. 

A mnemotechnika szó pedig az angol mnemonic szóból származik, s magyarul memoritert jelent, a mnemonic szó, Mnémoszüné nevű titán nevéből származik, aki az emlékezet megtestesítője volt a görög mitológiában.

A mnemotechnikák tulajdonképpen olyan módszerek, amelyek segítik az emlékezést, a tanultak felidézését, több elem (akár egy hosszabb lista) megjegyzését. Nemcsak az ismétlés révén segítenek emlékezni tényekre,  hanem a kulcsszavak és az asszociációk révén is.

A leggyakrabban használt stratégiák, technikák:

• Ismétlés, ismétlés, ismétlés
• Összegzés
• Kiemelés és aláhúzás
• Kulcsszavak használata
• Asszociáció

Az ismétlés egy kiváló módszer arra, hogy az egyes információkat megtanuljuk, illetve, hogy inkább csak betanuljuk őket. A különböző vizsgák és feleletek előtt a diákok gyakran élnek ezen megoldással. A repetíció azonban nem jelenti azt, hogy a tanulók meg is értették azt, amit elmondtak, pedig ez az, ami igazán számít. A ismétlésnél egy magasabb szintű stratégia az összegzés. Ennek során a diákok megpróbálják pár mondatban visszaadni az elsajátított információt, ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy csökkenhet a megtanult információk mennyisége.

A különböző kutatások és személyes tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a leggyakrabban használt tanulási stratégia a diákok körében a kiemelés. Ez persze lehet rendkívül hasznos, de teljesen értelmetlen is.

Sokan mondják, hogy a színek javítják a memóriát, de azért ne essünk túlzásba! A színek használata akkor lehet kisegítő jellegű, ha azokat tudatosan, kódként használjuk. Ezzel jelölhetjük a kulcsfogalmakat, a hasznos és a kevésbé hasznos információkat. 

A kulcsszóhasználat az úgynevezett mnemotechnikák kategóriájába esik. Ebben az esetben, hosszabb fogalmakhoz, definíciókhoz rendelünk hozzá  egy kulcsfogalmat, amely segít felidézni, illetve rendszerezni a nagyobb információhalmazokat. Egyfajta kulcsként és kapcsolódási pontként szolgál, akárcsak az asszociáció.

Az asszociáció egy olyan mnemotechnika, amely során a megtanulandó, fogalmat, idegen szót stb. hozzákötjük egy már ismert szóhoz, fogalomhoz, azaz egy kapcsolódási pontot keresünk. A diákok az idegen szavak tanulásánál élnek a leggyakrabban ezzel az eszközzel. Az asszociáció történhet képi formában, amikor egy szóhoz társítunk egy képet, illetve akusztikus módon, amikor a hangzás, rímelés alapján keresünk hasonlatosságot. 

Ezen kívül persze még számos más tanulási stratégia, technika vagy mnemotechnika létezik, de ezek azok, amelyeket a diákok a legtöbb esetben használnak. A listában felsorolt tanulássegítők mindegyike lehet effektív, ha azokat helyesen alkalmazzuk, de persze ennek a fordítottja is igaz. Ha érdekelnek a tanulási technikák, és kíváncsi vagy azok használatának gyakoriságára, látogasd meg a BigThink-et.