"Historia est magistra vitae": 2016

2016. december 24., szombat

Fejlesztő feladatsor: Ismeretszerzés

Néhány szó az ismeretszerzésről

Az ismeretszerzés valamely területre vonatkozó információk, adatok, tények, leírások, általánosítások megszerzése, megértése, rendszerbe foglalása. Az oktatási folyamat alapvető fázisa. Eredménye a tartós, rendszerbe foglalt tudás, a képességek fejlődése, a világnézet formálódása. 1

Az ismeretszerzés útjai szerteágazóak.

Az ismeretszerzés lehet:

induktív – egyedi esetekből következtetve az általánosra (szabályok felismerése)
deduktív – általános szabályokból következtet az egyedi esetekre, vagyis a meglevő tudásból

Egyéb módszerek is léteznek, de két fentebb említett a legáltalánosabb út az információgyűjtésre.

Az ismeretszerzés forrásai:

cselekvések
vizuális információk (szavak, számok, jelképek)

Az alábbi fejlesztő feladatsorhoz vizuális információhordozók, azon belül is ábrák, folyamatábrák, stb. szolgáltatják majd a forrást, s ezekhez készítettem feladatokat. Azért tartom ennek fejlesztését szükségesnek, mivel a legtöbb a tankönyvben szereplő ábrázolásokat, táblázatokat, stb. a pedagógusok többsége figyelmen kívül hagyja, s ez miatt a diákok egy igen jelentékeny hányada nehézségekbe ütközik, amikor az alábbiakhoz hasonló feladatokkal találja szemben magát az érettségi során.

Fejlesztő feladatsor

I. Feladat: A kép megtekintése után, kíséreljen meg választ adni az alábbi kérdésekre (1.-5.)

Kína gyarmatosítása (francia karikatúra) 2

1. Milyen történelmi eseményt ábrázol a forrás? (1. pont)

…………………………………………………………………………………

2. Milyen jellegű forrásról van szó? (1. pont)

…………………………………………………………………………………

3. Mely államok vezetőit jeleníti meg a forrás? (6. pont)

…………………………………………………………………………………

4. Milyen jellegzetességek (uralkodók viselete, neme) alapján válaszolta meg 3. kérdést? (5. pont)

…………………………………………………………………………………

5. Melyik századot jeleníti meg a forrás? (1. pont)

…………………………………………………………………………………

Megjegyzés: Az I. feladat, lényege tisztán az információszerzés, és felismerés volt. A első két kérdésre gyakorlatilag a forrás megnevezéséből rá lehet jönni, míg a 4. és 5. kérdést könnyedén meg lehet válaszolni a 3. kérdés alapján. Mivel ha sikerül beazonosítani a királynő személyét, nem csak a századot könnyű beazonosítani, hanem kortársait is. A nemzetiségük beazonosításában pedig a népi viseletek, illetve a különböző jellegzetességek, attribútumok nyújtanak segítséget.

II. Feladat: Az ábra értelmezése alapján válaszoljon az alábbi kérdésekre (1.-7.)

Mezopotámia államának működési szisztémája 3

1. Hova érkeztek a beszolgáltatandó nyersanyagok? (1. pont)

……………………………………………………………………………………………

2. Az ábra alapján milyen importcikkek érkeztek a templomba? (3. pont)

……………………………………………………………………………………………

3. Milyen árukat exportált az állam? (2. pont)

……………………………………………………………………………………………

4. Milyen feladatokat látott el a templomgazdaság? (5. pont)

……………………………………………………………………………………………

5. Milyen társadalmi réteg szolgáltatott kész termékeket a templomba? (1. pont)

……………………………………………………………………………………………

6. Milyen formában adóztak a közrendű szabadok? (1. pont)

……………………………………………………………………………………………

7. Kövesse nyomon egy közrendű szabad által megtermelt zsák búza lehetséges útjait. (5. pont)

……………………………………………………………………………………………

Megjegyzés: A II. feladat a korábbinál lényegesen összetettebb, mivel jelen esetben, nem pusztán egy kép szolgáltatja forrást, hanem egy állami életet bemutató ábra; azonban a feladat megoldásához itt is elegendő forrás értelmezése. Minden feladat után meg van határozva az elérhető pontszám, amely segítséget nyújthat a diákoknak.

III. Feladat: Értelmezze, az angol parlament működését bemutató ábrát, majd 5-10 mondatban jellemezze annak működését. (A maximálisan elérhető pontszám 10.)

Beszámolójában szerepeljen:

· A két kamara megnevezése
· A születési jogalapon történő meghívás
· A választott képviselők felsorolása
· A vagyoni cenzus

A „mintaparlament” 1295-ben 4

………………………………………………………………………………………………..

Megjegyzés: A III. feladat az előző kettőtől annyiban tér el, hogy jelen esetben a feladat megoldásához nem elegendő a felsorolás, hanem kerek, egész mondatokban kell bemutatni az angol parlament felépítését. Minden szükséges információ fel van tüntetve a forráson, nehezítés azonban az, hogy bizonyos kritériumoknak mindenképpen szerepelni-e kell a rövid esszében.

IV. Feladat: A forrás alapján állapítsa meg miért tekinthető alkotmányos monarchiának a dualista állam. Különítse el a két országot összekapcsoló, illetve az egymástól függetlenül működő intézményeket. Értékelje a közös ügyek szerepét és térjen ki arra is, hogy hogyan történt ezek ellenőrzése. (A feladat megoldása során írjon legalább 15. mondatot. A maximálisan elérhető pontszám 15.)

Az Osztrák-Magyar Monarchia felépítése 5

………………………………………………………………………………………………..

Megjegyzés: Az utolsó feladat, a legösszetettebb, mivel itt a puszta értelmezésen kívül már további következtetésekre is lehetőség van. Terjedelmét tekintve is meghaladja a korábbiakat, ráadásul itt semmilyen kiegészítő szöveg sincs, pusztán csak kérdések, amelyek megválaszolása, majd az esszében történik meg.

A felhasznált képek elérhetőségei:

1. Az ismeretszerzés folyamata. Elérhetőség: http://tig.kgk.uni-obuda.hu/targyak/vir/alapok_03.html Letöltés ideje: 2016/12/20.

2. „Kína gyarmatosítása (francia karikatúra)”. Füzesiné Széll Szilvia, Vámos Norbert, Vecsey Tamás és Zsoldi Katalin Történelem (szerk.): Történelem 11. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015. 30. o.

3. Mezopotámia államának működési szisztémája. Elérhetőség: https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrg2K1bgW_E1RLgCz1RISMYsJZrr_yCvCJdwzHf0Osix_vCH5Fb8SbD23-PxgJpfT0Ec4Ygi4Kua0P5WbOSGytMkhZtPRX9EcRQyTHZpeSln9geKfOPPG_E9p1WuyfGEvmTipNWCHiMaJu/s1600/mezopotamia.jpg Letöltés ideje: 2016/12/20.

4. A „mintaparlament” 1295-ben. Elérhetőség: http://erettsegi.com/tetelek/tortenelem/a-rendi-allam-kialakulasanak-folyamata-angliaban-es-franciaorszagban/ Letöltés ideje: 2016/12/20.

5. Az Osztrák-Magyar Monarchia felépítése. Füzesiné Széll Szilvia, Vámos Norbert, Vecsey Tamás és Zsoldi Katalin Történelem (szerk.): Történelem 11. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015. 56. o.

2016. december 23., péntek

Fejlesztő feladatsor: Kritikai gondolkodás

A kritikai gondolkodás

A kritikai gondolkodás a történelmi kompetenciák egyike. Az emberek többsége általában pejoratív jelzőt társít az adott kompetenciához, és a kritikus szóval azonosítják. Valóban igaz, hogy az adott kompetenciának köze van a hibakereséshez, de minthogy a kritikusok sem csak negatív értékelést adhatnak, még ha általában így is tűnik, itt sem csupán ez a lényeg, hanem a tárgyilagos ítéletalkotást.

A kritikai gondolkodás alapja a tárgyilagosság.

A kompetencia segítségével megállapíthatjuk, hogy egy nekünk szánt vagy általunk másoknak adott információ igaz-e, vagy manipulatív tartalmú. Ez lehet bármilyen információ – szöveges, hangzó vagy vizuális anyag. A józan megítélésen és az aktív értékelésen alapszik, melynek során kérdéseket teszünk fel, miközben több szempontot is figyelembe veszünk, s mérlegeljük, hogy a sztereotípiák, berögzült feltételezések, előítéletek, valamint a lehetséges érdeklődés milyen hatást gyakorol ránk. Az alábbi fejlesztő feladatsor tehát ezen képességeket kívánja fejleszteni

A fejlesztő feladatsor

I. Feladat:

a) A már meglévő ismereteinek felhasználása segítségével írja le röviden (5-10 mondat) az Adolf Hitlerről kialakított véleményét.

................................................................................................................................................

A feladat megírása után nézze meg az alábbi videót:

Adolf Hitler az arany és a munka értékéről (1940. december 10. Berlin) 1

b) A videó megtekintése után írja röviden, hogyan változott meg (amennyiben megváltozott) a nemzetiszocialista vezérről kialakított véleménye.

........................................................................................................................................................

Megjegyzés: Ezen feladat lényegében nem igényel mást, mint önálló véleményalkotást. A feladat lényege az, hogy felismerjék egy történelmi személy, jelen esetben Adolf Hitler mozgatórugóit, valamint, hogy a b) feladatban lévő videó megtekintése után megértsék azt, hogy hogyan lehetett az adott ideológiának, illetve magának a vezető egyéniségének ekkora társadalmi bázisa, támogatottsága. A feladatnak köszönhetően egy képet kapnak arról, hogy milyenek voltak/lehettek azon karizmatikus vezetők, akik a korban hatalomhoz jutottak, illetve, hogy milyen az emberek, minthogy érző lények, könnyen manipulálhatóak, s ezért lehetséges az, hogy egy azon dologról két külön szerző/forrás teljesen eltérő módon számol be.

II. Feladat: Az alábbi források a mohácsi csatát követően született leírások. Foglalja össze röviden (8-10 mondat), hogy milyen információ különbségek találhatóak az egyes forrásban. Térjen ki arra is, hogy ez hogyan lehetséges. (Az elérhető maximális pontszám 10.)

Lufti pasa leírása:

„Szulejmán szultán parancsot adott, hogy a leölt gyaurok fejét gyűjtsék össze. A fejekből három nagy kupolát raktak, a gyauroktól elvett zászlókat pedig lefelé fordítva tűzték fel intő például a többieknek.”

Kemálpasazáde leírása:

„kicsinynek és nagynak hulláját farkasok és ragadozó madarak étkéül hagyták, meghíván őket e borzalmas lakomára”.

Istvánffy leírása:„Kanizsai Dóra, Perényi Imre nádor özvegye, az a nagy jámborságú asszony, megszánva a keresztényeket, akik a haza védelmében vitézül estek el, négyszáz embert saját költségén felfogadott, hogy a szanaszét fekvő és heverő holttesteket, nehogy a vadállatok, madarak és kutyák szaggassák szét és falják fel őket, hatalmas gödröket ásatva, eltemessék”.

……………………………………………………………………………………………..

Megjegyzés: A fenti feladat lényege az, hogy a diákokat rávezesse arra, hogy minden forrást kritikával kell illetni, mivel minden az ember életét meghatározó esemény hatással van az azt átélő egyénre, s ezáltal különböző interpretációk születhetnek. Figyelembe kell venni azt, is, hogy a különböző kultúrák, és politikai programok, hogyan befolyásolhatják az adott forrás szövegezését és tartalmát. Pl.: a forrás célja lehet a politikai vezető jobb színben történő bemutatása.

III. Feladat: Olvassa el figyelmesen a Hammurapi törvényoszlopára írt törvény részleteket, majd a forrás értelmezése alapján kísérelje meg jellemezni (kb. 10 mondatban) Babilon társadalmi viszonyait. Amennyiben a forrás ismerete alapján lehetséges, térjen ki a különböző társadalmi státuszú személyek között fennálló hierarchiára is.

Hammurapi törvényei (részletek) 3

" 117. Ha egy awelum-ot [szabad embert] kötelezettség kényszerített s ezért feleségét, fiát vagy leányát pénzért eladta, vagy akár "[adóssági] szolgálatra" engedte át, három évig megvásárlójuk vagy "[hitelező] gazdájuk" házában dolgozzanak, s a negyedik évben felszabadulásuk eszközöltessék. [...]

127. Ha egy awelum [...] egy awelum feleségére "ujjat nyújtott ki" [hűtlenséggel vádolt], de rá nem bizonyított: ezt az awelum-ot a bírák előtt botozzák meg, és halántékfürtjét nyírják le.

128. Ha egy awelum feleséget vévén, szerződést [a másik szerződő fél nem a nő, hanem a nő apja vagy gyámja] róla nem kötött: ez a nő egyáltalán nem [tekinthető] feleségnek.

129. Ha egy awelum felesége más férfival fektében éretett: megkötözvén vessék őket a vízbe. Ha az asszony ura életben hagyja feleségét: a király is életben fogja hagyni szolgáját. 132. Ha egy awelum feleségére egy más férfi miatt "ujjat nyújtanak ki", azonban más férfival fektében nem érték őt: [ez a nő] férje kedvéért a folyóba merüljön [vagyis istenítélet döntsön]. 134. Ha egy awelum hadifogságba esvén házában ennivaló nincs: felesége másnak a házába költözhet; az ilyen nőnek bűne nincs.

142. Ha egy asszony férjét meggyűlölvén, "Hozzám ne nyúlj!" - mondotta [neki]: a [nővel kapcsolatos] tényálladék kerülete hatóságánál állapíttassék meg, s azután, ha [a nő] gondos volt, s hibával nem bírt, férje ellenben "eljárván", nagyon "megkevesbítette" őt: ennek az asszonynak ne legyen büntetése; "házassági ajándékát" magához vévén, költözzék atyja házába.

143. Ha [a nő] nem volt gondos, "eljárogatott", házát "szétszórta", és férjét "megkevesbítette": ezt az asszonyt vessék vízbe.

150. Ha egy awelum feleségének földet, kertet, házat vagy ingóságot ajándékozott, s erről okmányt állított ki számára: férje [halála] után fiai egyáltalán nem támaszthatnak igényt vele szemben; az anya hagyatékát annak a fiának adhatja, akit szeret; másnak [vagyis nem a fiának] egyáltalán nem adhatja. [...]

170. Ha egy awelum hitvese fiakat szült neki, és rabnője is fiakat szült neki, és az apa életében a fiaknak, akiket a rabnő szült neki: "Fiam" - mondta, és így a hitves fiaival együvé sorolta őket: miután az apa "végzetére megy", az atyai ház vagyonán a hitves fiai és a rabnő fiai együttesen osztozzanak: a fiúörökös, a hitves fia az osztályrészek közül válasszon, és úgy vegye ki a magáét. [...]

184. Ha egy awelum lányának, [...] "házassági ajándékot" nem ajándékozott, s férjhez nem adta őt: miután az apa "végzetére megy", [a leány] fivérei az atyai ház erejéig ajándékozzanak neki "házassági ajándékot", s adják őt férjhez.

195. Ha egy fiú apját megütötte: kezét vágják le."

Hammurapi a lopásról

" 7. Ha egy awelum [szabad ember] akár ezüstöt, akár aranyat, akár rabszolgát, akár rabszolganőt, akár szarvasmarhát, akár juhot, akár szamarat vagy akár bármi néven nevezhető dolgot awelum fiának vagy awelum rabszolgájának kezéből tanúk vagy szerződés nélkül megvásárolt, vagy akár megőrzésre átvett: az illető awelum tolvaj, ölessék meg.

8. Ha egy awelum akár szarvasmarhát, akár juhot, akár szamarat, akár disznót vagy akár hajót lopott, ha az az istené [templomgazdaságé], ha az a Palotáé: harmincszorosan adja vissza, ha az muskenumé [félszabadé, aki a Palota vagy a Templom szolgálatában áll]: tízszeresen térítse vissza, ha a tolvajnak adnivalója nincs: ölessék meg.

16. Ha egy awelum a szökött rabszolgát vagy rabszolganőt, amelyik a palotáé vagy a muskénum-é, házában rejtegetvén a nagirum kihirdetésére nem vezette elő: e ház gazdája ölessék meg.

22. Ha egy awelum rablást követvén el, elfogatott: ez az awelum ölessék meg."

Hammurapi a vagyonról

" 196. Ha egy awelum, "awelum fiának" szemét elpusztította: pusztítsák el az ő szemét.

197. Ha awelum csontját törte: törjék el az ő csontját.

198. Ha muskénum szemét pusztította el, vagy muskénum csontját törte el: egy manum [505 gramm] ezüstöt fizessen.

199. Ha awelum rabszolgájának szemét pusztította el, vagy awelum rabszolgájának csontját törte el: [rabszolga] árának felét fizesse le."

Hammurapi a vagyonról

" Ha egy awelum kereskedőtől pénzt vévén fel, kereskedője fizetésre szólította fel őt, de neki semmi adnivalója nincsen, s ezért kertet adott át beporzás után a kereskedőnek, és "A datolyát, amely a kertben teremni fog, vedd át pénzed fejében" mondta neki: az illető kereskedőnek ezt ne engedjék meg; a datolyát, amely a kertben terem, a kert gazdája vegye át, s abból pénzt és kamatát, "táblája" értelmében fizesse vissza a kereskedőnek, s a megmaradt datolyát, amely a kertben termett, maga a kert gazdája vegye el. [Ha egy awelum egy awelumnak házat adott bérbe egy évre], s a lakó awelum az egy évre szóló teljes bérösszeget megadta [a ház] gazdájának, a ház gazdája pedig a lakótól ide[je] letelte előtt a kiköltözést követeli: a ház gazdája, mivel a lakót a házból ide[je] letelte e[lőtt] kilakoltatta, a pénzben, amelyet a lak[ó] adott neki, vesztes [legyen]... Ha egy kereskedő gabonát adott kölcsön: egy kurrum után száz qum [1 qum = 8,42 dl] árpa kamatot szedhet. Ha pénzt adott kölcsön: egy siqulum után 1/6 siqulum és hat se'um pénzt szedhet. Ha egy awelum awelum-nak társulás céljából adott, a nyereséget vagy veszteséget, amely elő fog állni: az isten előtt arányosan osszák meg."

........................................................................................................................................................

Megjegyzés: A III. feladat már lényegesebb nehezebb a korábbiaknál, mivel jelen esetben egyetlen egy forrás áll a rendelkezésre. Könnyítés azonban az, hogy a primer szövegben, különböző, a megértést könnyítő kiegészítések találhatóak. Habár az adott forrás, pusztatörvényekből áll, mégis jól kiolvashatóak belőle a társadalmi normák, valamint a különböző társadalmi státuszú személyek között fennálló viszonyok.

A szövegek, és a videó elérhetőségei:

1. Adolf Hitler az arany és a munka értékéről (1940. december 10. Berlin). Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=8ScqegUPGAg Letöltés ideje: 2016/12/19.

2. A mohácsi csata kapcsán keletkezett források. Elérhetőség: http://mohacsi-csata.hu/1526hadikronika Letöltés ideje: 2016/12/19.

3. Hammurapi törvényei – részletek. Elérhetőség: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/tortenelmi-forrasok-elemzese/tortenelmi-forrasok-az-okorbol/hammurapi-torvenyei Letöltés ideje: 2016/12/19.

Fejlesztő feladatsor: Kommunikáció

A kommunikáció

Minden folyamatot, amely során legalább két résztvevő, valamely jelrendszer segítségével közöl valamit, amelyre a másik, vagy azonos, vagy az eredetitől eltérő jelrendszer felhasználásával reflektál, kommunikációnak nevezzük.

Az ember szinte napi 24 órában információt, közöl, s fogad, így ez életünk egyik alapja. Ennek ellenére, vannak olyan személyek, akiknek vagy az információ fogadás, vagy annak közlése okoz nehézségeket, és persze olyanok is akadnak, akiknek mind a kettő akadályozza a mindennapjait. Az információ közlés/fogadás nehézsége lehet születési rendellenesség, mint pl. siketség, diszlexia, stb. de sok esetben pusztán a lámpaláz a nehézségek okozója.

Mivel a kommunikáció is egy kompetencia, így fejleszthető is. Az alábbi feladatsor tehát a kommunikációs képességek fejlesztését célozza meg.

A fejlesztő feladatsor

I. Feladat: Az alábbi képek alapján összefüggő mondatokban mondja el, hogy milyen szórakozási lehetőségek voltak az ókori Római Birodalomban.

A római Colosseum 1 Lakoma tánccal egybekötve 2

Római közfürdő 3 Gladiátorharc 4

Megjegyzés: Az első feladat során a diákoknak párban dolgozva, a képek alapján körül kell írniuk a római társadalom szórakozási lehetőségeit. A diákok számára a feladatmegoldásban négy kép nyújt segítséget. Tulajdonképpen a feladat megoldotta önmagát, a cél tehát mindössze az az üzenet átadása, amelyet a képek közvetítenek. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehetne tovább gondolni, vagy kiegészíteni a szórakozási lehetőségek sorát, de mivel a feladat lényege, hogy a tanulók kommunikáljanak egymással, ezért a további kiegészítés nem feltétlenül szükséges.

II. Feladat: Alkossanak Párokat, majd a páros egyik diákja (diák 1) válasszon ki egy híres, magyar vagy külföldi uralkodót, akit a korábbi tanulmányaiból ismer, majd meg jellemezni, kitérve a korszakra, amikor élt és uralkodott, s a törvényeire/rendeleteire, úgy, hogy a páros másik tagját (diák 2) rávezesse a megoldásra. Ezek után a 2. diák gondol ki, és az 1. diák találgat.

Megjegyzés: A II. feladat az elsőhöz képest annyi nehezítést tartalmaz, hogy itt a diákoknak teljesen önállóan kell gondolkozniuk, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy sokkal szabadabban mozoghatnak. A feladat célja nem az, hogy a körülírás során elmondják az adott uralkodó élettörténetét, beleérte az összes kiadott törvényét/rendeletét évszámmal együtt, hanem, hogy stressz- és az érdemjeggyel történő értékeléstől mentes környezetben gyakorolhassák az információátadás mesterségét.

III. Feladat: Az alábbi kép alapján definiálja a két-, illetve a háromnyomásos gazdálkodást. Rövid beszámolójában próbáljon meg következtetéseket levonni.

Pl. Milyen változásokat indukált az áttérés?

A két- és háromnyomásos gazdálkodás 5

Megjegyzés: A III. Feladat, az előzőhöz hasonlóan a diákok nyelvi képességeit és készségeit igényli, azzal a különbséggel, hogy a feladat megfelelő kivitelezéséhez elengedhetetlen a további következtetések levonása. Ilyen pl. az is, hogy a háromnyomásos gazdálkodás elterjedésével csökkent az ugar, hiszen már csak a termőföld egyharmadát alkotta. Fontos azt is megjegyezni, hogy habár az alábbi feladatsor elsősorban a kommunikáció kompetenciáját hivatott fejleszteni, az információszerzés, valamint a kritikai gondolkodás kompetenciája is megjelenik a feladatokban, mivel ezek a legjobban egymást erősítve fejleszthetőek.

IV. Feladat: Olvassa el figyelmesen a gróf Széchenyi István Stádium című munkájából kiragadott részletet, amely a szerzői szövegen kívül kiegészítéseket is tartalmaz, majd az olvasottak alapján jellemező a szerző politikai programját, kitérve arra is, hogy miért tekinthetjük haladó szellemiségűnek.

Gróf Széchenyi István: Stádium-részletek 6

1. Hitel

Az első pontról vajmi kevés szó esik, de igazából nincs szükség túl hosszú elemezésre. „ A hitelt gátolni nem egyéb, mint egy test ereit megakasztni; s ezen utolsó valjon a test mily részének lehetne hasznos? Egynek sem! Sínylődés elmúlhatlan következése s végképp gutaütés.” - írja. Konkrét számolási példa által igyekszik alátámasztani ezen elvét, de a fenti mondat az első pont summája, és ezúttal élesebb bírálattal él a hitel intézményét elítélőkkel szemben.

2. Avicitas

Ebben a pontban szó esik az ősiség törvényének hátrányairól, azaz hogy az egyik leggátlóbb dolog, amely miatt nem alakulhat ki hitel. Egy párbeszédet is felhasznál ahhoz, hogy bemutassa ennek fényében Magyarország és Hollandia közti különbséget.

3. Fiscalitas

Ebben az esetben lerántja a leplet arról a tévedésről, hogy valójában nem hasznos, hanem ártalmas az állam ezen joggyakorlása. A haszon nem ebben rejlik, hiszen csak olyan, mintha az ország életrevaló képességét szívná el hosszútávon.

4. Jus proprietatis

A Jus proprietatis gyakorlatilag az egyik megvalósulási szakasz lépcsőfoka: Azok is vásárolhassanak birtokot, akik nem rendelkeznek nemesi ranggal. Habár Széchenyi jelszava volt hogy Istent, a Királyt és a Hazát tisztelni kell, mégis itt felfedezhetőek demokratikus elemek, hiszen a régi rendszer hibái pontosan abban gyökereztek, hogy elnyomtak minden kibontakozási lehetőséget, sőt egyenesen lázadásnak nevezték az egyenlőséget célzó intézkedéseket. A polgári földbirtokos saját földjén valójában az országnak lesz hasznára.

5. Törvény előtti egyenlőség

A negyedik törvényjavaslat már megelőlegezi, mintegy előkészíti az ötödik pontot. A törvény előtti egyenlőség által a nemesek kiváltságai megszűnnek, a jobbágy pedig jogot formálhat érdekei érvényesítésére. Szóvá teszi, hogy bár meglehetősen sok törvény létezik, de annak igazságos értelmezése el nem hagyható.

6. Törvényes pártvéd

A jelenlegi formát kifogásolja csupán, hiszen létezik joggyakorló személyiség, de mivel ennek választása nem személy szerint, hanem a nemesség által történik, ezért minden bizonnyal az őket kellemetlenül érintő kérdések nagy részével senki sem fog törődni. Felveti annak lehetőségét is, hogy a korrupció csapdái miatt ne egy, hanem két jogi képviselő legyen.

7.A házi pénztár- és országgyűlési költségeknek mindenkitűl idom szerinti viselése

Azaz a közteherviselés: Senki ne hordozzon a szükségesnél több terhet, de viszont mindenki részesüljön belőle.

8. A vizek, utak s belvámok terheinek mindenkitűl egyenlő viselése s azoknak országgyűlési elrendelése

Ezen pont fejtegeti a közteherviselés mikéntjeit, területeit, valamint hogy ne anarchikusan menjen végbe, hanem országgyűlés közreműködésével.

9. A monopóliumok, céhek, limitatiók s egyéb ilyes intézetek örökre eltörlése

Miért kell itt változtatni? Mert a fennálló hierarchia abszolút, ami alapvetően nem engedi, hogy az árúk minőségükben versenyezzenek, pedig a nemzetközi kereskedés fontos kérdése, hogy ki gyárt jobbat, ennek következtében a hazai belgazdaság is javul.

10. Magyar nyelv hivatalossá tétele

Mivel a Birodalmon belül a német nyelv volt általános, Széchenyi úgy vélte, hogy a magyarság jellegének lényeges követelménye, hogy Magyarországon egységesen magyarrá váljon a hivatalos nyelv. Hunnia című könyvében ezt részletesen kifejti és elemzi.

11. Helytartó Tanács általi kormányzás

Vagyis ne egyfajta önkényességen és diszharmónián álljon a szabadság kérdése, és magyar ügyek nálunk, ne Bécsben intéztessenek.

12. Nyilvánosság

A szólásszabadság, a vélemény kinyilvánítása csak szabad országban lehetséges: Széchenyi előtt sem volt ez kétséges, de egyszersmind a nyilvánosság bevonását tekintélyelvűnek képzelte.

Megjegyzés: A utolsó (IV.) feladat igényli a legtöbb gondolkodást, s ez az, amely leginkább közel áll a kritikai gondolkodás kompetenciájához. Könnyítés, viszont az, hogy a szerzői szöveg mellet, kiegészítés, vagy kommentár is megjelenik, ráadásul a diákok számára nehezebben értelmezhető, régies szöveg mellett ez könnyebb, mai, „diáknyelven” íródott.

A felhasznál képek, szövegek elérhetőségei:

1. Colosseum. Elérhetőség: http://www.history.com/topics/ancient-history/colosseum Letöltés ideje: 2016/12/19.

2. Letöltés ideje: Lakoma tánccal egybekötve. http://mozaik.bloglap.hu/cikkek/romai-lakomak-28465/ 2016/12/19.

3. Római közfürdő. Elérhetőség: http://www.romaikor.hu/romai_elet/romai_furdokultura/a_romai_furdokultura/cikk/tisztalkodas_%E2%80%93_furdozes# Letöltés ideje: 2016/12/19.

4. Gladiátorharc. Elérhetőség: http://alfahir.hu/gladi%C3%A1toriskola_maradv%C3%A1nyaira_bukkantak_ausztri%C3%A1ban-20110905 Letöltés ideje: 2016/12/19.

5. A két- és háromnyomásos gazdálkodás. Elérhetőség: http://szmtortenelem2013.blog.hu/2014/04/27/5_osztaly_orai_jegyzet_a_nemesseg_es_a_jobbagysag Letöltés ideje: 2016/12/19.

6. Gróf Széchenyi István: Stádium-részletek. Elérhetőség: http://www.szechenyiforum.hu/3/hirek/6492/543/A_Stadium Letöltés ideje: 2016/12/19.