Fejlesztő feladatsor: Kritikai gondolkodás

A kritikai gondolkodás

A kritikai gondolkodás a történelmi kompetenciák egyike. Az emberek többsége általában pejoratív jelzőt társít az adott kompetenciához, és a kritikus szóval azonosítják. Valóban igaz, hogy az adott kompetenciának köze van a hibakereséshez, de minthogy a kritikusok sem csak negatív értékelést adhatnak, még ha általában így is tűnik, itt sem csupán ez a lényeg, hanem a tárgyilagos ítéletalkotást.

A kritikai gondolkodás alapja a tárgyilagosság.

A kompetencia segítségével megállapíthatjuk, hogy egy nekünk szánt vagy általunk másoknak adott információ igaz-e, vagy manipulatív tartalmú. Ez lehet bármilyen információ – szöveges, hangzó vagy vizuális anyag.  A józan megítélésen és az aktív értékelésen alapszik, melynek során kérdéseket teszünk fel, miközben több szempontot is figyelembe veszünk, s mérlegeljük, hogy a sztereotípiák, berögzült feltételezések, előítéletek, valamint a lehetséges érdeklődés milyen hatást gyakorol ránk. Az alábbi fejlesztő feladatsor tehát ezen képességeket kívánja fejleszteni

A fejlesztő feladatsor

I. Feladat:

a) A már meglévő ismereteinek felhasználása segítségével írja le röviden (5-10 mondat) az Adolf Hitlerről kialakított véleményét.

................................................................................................................................................

................................................................................................................................................

................................................................................................................................................

................................................................................................................................................

................................................................................................................................................

................................................................................................................................................

A feladat megírása után nézze meg az alábbi videót:

Adolf Hitler az arany és a munka értékéről (1940. december 10. Berlin) 1

b) A videó megtekintése után írja röviden, hogyan változott meg (amennyiben megváltozott) a nemzetiszocialista vezérről kialakított véleménye.

........................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................

Megjegyzés: Ezen feladat lényegében nem igényel mást, mint önálló véleményalkotást. A feladat lényege az, hogy felismerjék egy történelmi személy, jelen esetben Adolf Hitler mozgatórugóit, valamint, hogy a b) feladatban lévő videó megtekintése után megértsék azt, hogy hogyan lehetett az adott ideológiának, illetve magának a vezető egyéniségének ekkora társadalmi bázisa, támogatottsága. A feladatnak köszönhetően egy képet kapnak arról, hogy milyenek voltak/lehettek azon karizmatikus vezetők, akik a korban hatalomhoz jutottak, illetve, hogy milyen az emberek, minthogy érző lények, könnyen manipulálhatóak, s ezért lehetséges az, hogy egy azon dologról két külön szerző/forrás teljesen eltérő módon számol be.

II. Feladat: Az alábbi források a mohácsi csatát követően született leírások. Foglalja össze röviden (8-10 mondat), hogy milyen információ különbségek találhatóak az egyes forrásban. Térjen ki arra is, hogy ez hogyan lehetséges. (Az elérhető maximális pontszám 10.)

Lufti pasa leírása:

„Szulejmán szultán parancsot adott, hogy a leölt gyaurok fejét gyűjtsék össze. A fejekből három nagy kupolát raktak, a gyauroktól elvett zászlókat pedig lefelé fordítva tűzték fel intő például a többieknek.”

Kemálpasazáde leírása:

„kicsinynek és nagynak hulláját farkasok és ragadozó madarak étkéül hagyták, meghíván őket e borzalmas lakomára”.

Istvánffy leírása:„Kanizsai Dóra, Perényi Imre nádor özvegye, az a nagy jámborságú asszony, megszánva a keresztényeket, akik a haza védelmében vitézül estek el, négyszáz embert saját költségén felfogadott, hogy a szanaszét fekvő és heverő holttesteket, nehogy a vadállatok, madarak és kutyák szaggassák szét és falják fel őket, hatalmas gödröket ásatva, eltemessék”.

……………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………..

Megjegyzés: A fenti feladat lényege az, hogy a diákokat rávezesse arra, hogy minden forrást kritikával kell illetni, mivel minden az ember életét meghatározó esemény hatással van az azt átélő egyénre, s ezáltal különböző interpretációk születhetnek. Figyelembe kell venni azt, is, hogy a különböző kultúrák, és politikai programok, hogyan befolyásolhatják az adott forrás szövegezését és tartalmát. Pl.: a forrás célja lehet a politikai vezető jobb színben történő bemutatása. 

III. Feladat: Olvassa el figyelmesen a Hammurapi törvényoszlopára írt törvény részleteket, majd a forrás értelmezése alapján kísérelje meg jellemezni (kb. 10 mondatban) Babilon társadalmi viszonyait. Amennyiben a forrás ismerete alapján lehetséges, térjen ki a különböző társadalmi státuszú személyek között fennálló hierarchiára is.

Hammurapi törvényei (részletek) 3

" 117. Ha egy awelum-ot [szabad embert] kötelezettség kényszerített s ezért feleségét, fiát vagy leányát pénzért eladta, vagy akár "[adóssági] szolgálatra" engedte át, három évig megvásárlójuk vagy "[hitelező] gazdájuk" házában dolgozzanak, s a negyedik évben felszabadulásuk eszközöltessék. [...]

127. Ha egy awelum [...] egy awelum feleségére "ujjat nyújtott ki" [hűtlenséggel vádolt], de rá nem bizonyított: ezt az awelum-ot a bírák előtt botozzák meg, és halántékfürtjét nyírják le.

128. Ha egy awelum feleséget vévén, szerződést [a másik szerződő fél nem a nő, hanem a nő apja vagy gyámja] róla nem kötött: ez a nő egyáltalán nem [tekinthető] feleségnek.

129. Ha egy awelum felesége más férfival fektében éretett: megkötözvén vessék őket a vízbe. Ha az asszony ura életben hagyja feleségét: a király is életben fogja hagyni szolgáját. 132. Ha egy awelum feleségére egy más férfi miatt "ujjat nyújtanak ki", azonban más férfival fektében nem érték őt: [ez a nő] férje kedvéért a folyóba merüljön [vagyis istenítélet döntsön]. 134. Ha egy awelum hadifogságba esvén házában ennivaló nincs: felesége másnak a házába költözhet; az ilyen nőnek bűne nincs.

142. Ha egy asszony férjét meggyűlölvén, "Hozzám ne nyúlj!" - mondotta [neki]: a [nővel kapcsolatos] tényálladék kerülete hatóságánál állapíttassék meg, s azután, ha [a nő] gondos volt, s hibával nem bírt, férje ellenben "eljárván", nagyon "megkevesbítette" őt: ennek az asszonynak ne legyen büntetése; "házassági ajándékát" magához vévén, költözzék atyja házába.

143. Ha [a nő] nem volt gondos, "eljárogatott", házát "szétszórta", és férjét "megkevesbítette": ezt az asszonyt vessék vízbe.

150. Ha egy awelum feleségének földet, kertet, házat vagy ingóságot ajándékozott, s erről okmányt állított ki számára: férje [halála] után fiai egyáltalán nem támaszthatnak igényt vele szemben; az anya hagyatékát annak a fiának adhatja, akit szeret; másnak [vagyis nem a fiának] egyáltalán nem adhatja. [...]

170. Ha egy awelum hitvese fiakat szült neki, és rabnője is fiakat szült neki, és az apa életében a fiaknak, akiket a rabnő szült neki: "Fiam" - mondta, és így a hitves fiaival együvé sorolta őket: miután az apa "végzetére megy", az atyai ház vagyonán a hitves fiai és a rabnő fiai együttesen osztozzanak: a fiúörökös, a hitves fia az osztályrészek közül válasszon, és úgy vegye ki a magáét. [...]

184. Ha egy awelum lányának, [...] "házassági ajándékot" nem ajándékozott, s férjhez nem adta őt: miután az apa "végzetére megy", [a leány] fivérei az atyai ház erejéig ajándékozzanak neki "házassági ajándékot", s adják őt férjhez.

195. Ha egy fiú apját megütötte: kezét vágják le."

Hammurapi a lopásról

" 7. Ha egy awelum [szabad ember] akár ezüstöt, akár aranyat, akár rabszolgát, akár rabszolganőt, akár szarvasmarhát, akár juhot, akár szamarat vagy akár bármi néven nevezhető dolgot awelum fiának vagy awelum rabszolgájának kezéből tanúk vagy szerződés nélkül megvásárolt, vagy akár megőrzésre átvett: az illető awelum tolvaj, ölessék meg.

8. Ha egy awelum akár szarvasmarhát, akár juhot, akár szamarat, akár disznót vagy akár hajót lopott, ha az az istené [templomgazdaságé], ha az a Palotáé: harmincszorosan adja vissza, ha az muskenumé [félszabadé, aki a Palota vagy a Templom szolgálatában áll]: tízszeresen térítse vissza, ha a tolvajnak adnivalója nincs: ölessék meg.

16. Ha egy awelum a szökött rabszolgát vagy rabszolganőt, amelyik a palotáé vagy a muskénum-é, házában rejtegetvén a nagirum kihirdetésére nem vezette elő: e ház gazdája ölessék meg.

22. Ha egy awelum rablást követvén el, elfogatott: ez az awelum ölessék meg."

Hammurapi a vagyonról

" 196. Ha egy awelum, "awelum fiának" szemét elpusztította: pusztítsák el az ő szemét.

197. Ha awelum csontját törte: törjék el az ő csontját.

198. Ha muskénum szemét pusztította el, vagy muskénum csontját törte el: egy manum [505 gramm] ezüstöt fizessen.

199. Ha awelum rabszolgájának szemét pusztította el, vagy awelum rabszolgájának csontját törte el: [rabszolga] árának felét fizesse le."

Hammurapi a vagyonról

" Ha egy awelum kereskedőtől pénzt vévén fel, kereskedője fizetésre szólította fel őt, de neki semmi adnivalója nincsen, s ezért kertet adott át beporzás után a kereskedőnek, és "A datolyát, amely a kertben teremni fog, vedd át pénzed fejében" mondta neki: az illető kereskedőnek ezt ne engedjék meg; a datolyát, amely a kertben terem, a kert gazdája vegye át, s abból pénzt és kamatát, "táblája" értelmében fizesse vissza a kereskedőnek, s a megmaradt datolyát, amely a kertben termett, maga a kert gazdája vegye el. [Ha egy awelum egy awelumnak házat adott bérbe egy évre], s a lakó awelum az egy évre szóló teljes bérösszeget megadta [a ház] gazdájának, a ház gazdája pedig a lakótól ide[je] letelte előtt a kiköltözést követeli: a ház gazdája, mivel a lakót a házból ide[je] letelte e[lőtt] kilakoltatta, a pénzben, amelyet a lak[ó] adott neki, vesztes [legyen]... Ha egy kereskedő gabonát adott kölcsön: egy kurrum után száz qum [1 qum = 8,42 dl] árpa kamatot szedhet. Ha pénzt adott kölcsön: egy siqulum után 1/6 siqulum és hat se'um pénzt szedhet. Ha egy awelum awelum-nak társulás céljából adott, a nyereséget vagy veszteséget, amely elő fog állni: az isten előtt arányosan osszák meg."

........................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................

Megjegyzés: A III. feladat már lényegesebb nehezebb a korábbiaknál, mivel jelen esetben egyetlen egy forrás áll a rendelkezésre. Könnyítés azonban az, hogy a primer szövegben, különböző, a megértést könnyítő kiegészítések találhatóak. Habár az adott forrás, pusztatörvényekből áll, mégis jól kiolvashatóak belőle a társadalmi normák, valamint a különböző társadalmi státuszú személyek között fennálló viszonyok.

A szövegek, és a videó elérhetőségei:

1. Adolf Hitler az arany és a munka értékéről (1940. december 10. Berlin). Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=8ScqegUPGAg Letöltés ideje: 2016/12/19.

2. A mohácsi csata kapcsán keletkezett források. Elérhetőség: http://mohacsi-csata.hu/1526hadikronika Letöltés ideje: 2016/12/19.

3. Hammurapi törvényei – részletek. Elérhetőség: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/tortenelmi-forrasok-elemzese/tortenelmi-forrasok-az-okorbol/hammurapi-torvenyei Letöltés ideje: 2016/12/19.