Fejlesztő feladatsor: Ismeretszerzés

Néhány szó az ismeretszerzésről

Az ismeretszerzés valamely területre vonatkozó információk, adatok, tények, leírások, általánosítások megszerzése, megértése, rendszerbe foglalása. Az oktatási folyamat alapvető fázisa. Eredménye a tartós, rendszerbe foglalt tudás, a képességek fejlődése, a világnézet formálódása. 1

Az ismeretszerzés útjai szerteágazóak.

Az ismeretszerzés lehet:

• induktív – egyedi esetekből következtetve az általánosra (szabályok felismerése)
• deduktív – általános szabályokból következtet az egyedi esetekre, vagyis a meglevő tudásból  

Egyéb módszerek is léteznek, de két fentebb említett a legáltalánosabb út az információgyűjtésre.

Az ismeretszerzés forrásai:

• cselekvések
• vizuális információk (szavak, számok, jelképek)

Az alábbi fejlesztő feladatsorhoz vizuális információhordozók, azon belül is ábrák, folyamatábrák, stb. szolgáltatják majd a forrást, s ezekhez készítettem feladatokat. Azért tartom ennek fejlesztését szükségesnek, mivel a legtöbb a tankönyvben szereplő ábrázolásokat, táblázatokat, stb. a pedagógusok többsége figyelmen kívül hagyja, s ez miatt a diákok egy igen jelentékeny hányada nehézségekbe ütközik, amikor az alábbiakhoz hasonló feladatokkal találja szemben magát az érettségi során.

Fejlesztő feladatsor

I. Feladat: A kép megtekintése után, kíséreljen meg választ adni az alábbi kérdésekre (1.-5.)

Kína gyarmatosítása (francia karikatúra) 2

1. Milyen történelmi eseményt ábrázol a forrás? (1. pont)

…………………………………………………………………………………

2. Milyen jellegű forrásról van szó? (1. pont)

…………………………………………………………………………………

3. Mely államok vezetőit jeleníti meg a forrás? (6. pont)

…………………………………………………………………………………

4. Milyen jellegzetességek (uralkodók viselete, neme) alapján válaszolta meg 3. kérdést? (5. pont)

…………………………………………………………………………………

5. Melyik századot jeleníti meg a forrás? (1. pont)

…………………………………………………………………………………

Megjegyzés: Az I. feladat, lényege tisztán az információszerzés, és felismerés volt. A első két kérdésre gyakorlatilag a forrás megnevezéséből rá lehet jönni, míg a 4. és 5. kérdést könnyedén meg lehet válaszolni a 3. kérdés alapján. Mivel ha sikerül beazonosítani a királynő személyét, nem csak a századot könnyű beazonosítani, hanem kortársait is. A nemzetiségük beazonosításában pedig a népi viseletek, illetve a különböző jellegzetességek, attribútumok nyújtanak segítséget.

II. Feladat: Az ábra értelmezése alapján válaszoljon az alábbi kérdésekre (1.-7.)

Mezopotámia államának működési szisztémája 3

1. Hova érkeztek a beszolgáltatandó nyersanyagok? (1. pont)

……………………………………………………………………………………………

2.  Az ábra alapján milyen importcikkek érkeztek a templomba? (3. pont)

……………………………………………………………………………………………

3. Milyen árukat exportált az állam? (2. pont)

         

……………………………………………………………………………………………

4. Milyen feladatokat látott el a templomgazdaság? (5. pont)

……………………………………………………………………………………………

5. Milyen társadalmi réteg szolgáltatott kész termékeket a templomba? (1. pont)

……………………………………………………………………………………………

6.  Milyen formában adóztak a közrendű szabadok? (1. pont)

……………………………………………………………………………………………

7. Kövesse nyomon egy közrendű szabad által megtermelt zsák búza lehetséges útjait. (5. pont)

……………………………………………………………………………………………

Megjegyzés: A II. feladat a korábbinál lényegesen összetettebb, mivel jelen esetben, nem pusztán egy kép szolgáltatja forrást, hanem egy állami életet bemutató ábra; azonban a feladat megoldásához itt is elegendő forrás értelmezése. Minden feladat után meg van határozva az elérhető pontszám, amely segítséget nyújthat a diákoknak.

III. Feladat: Értelmezze, az angol parlament működését bemutató ábrát, majd 5-10 mondatban jellemezze annak működését. (A maximálisan elérhető pontszám 10.)

Beszámolójában szerepeljen:

• ·         A két kamara megnevezése
• ·         A születési jogalapon történő meghívás
• ·         A választott képviselők felsorolása
• ·         A vagyoni cenzus

A „mintaparlament” 1295-ben 4

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

Megjegyzés: A III. feladat az előző kettőtől annyiban tér el, hogy jelen esetben a feladat megoldásához nem elegendő a felsorolás, hanem kerek, egész mondatokban kell bemutatni az angol parlament felépítését. Minden szükséges információ fel van tüntetve a forráson, nehezítés azonban az, hogy bizonyos kritériumoknak mindenképpen szerepelni-e kell a rövid esszében.

IV. Feladat: A forrás alapján állapítsa meg miért tekinthető alkotmányos monarchiának a dualista állam. Különítse el a két országot összekapcsoló, illetve az egymástól függetlenül működő intézményeket. Értékelje a közös ügyek szerepét és térjen ki arra is, hogy hogyan történt ezek ellenőrzése. (A feladat megoldása során írjon legalább 15. mondatot. A maximálisan elérhető pontszám 15.)  

Az Osztrák-Magyar Monarchia felépítése 5

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

Megjegyzés: Az utolsó feladat, a legösszetettebb, mivel itt a puszta értelmezésen kívül már további következtetésekre is lehetőség van. Terjedelmét tekintve is meghaladja a korábbiakat, ráadásul itt semmilyen kiegészítő szöveg sincs, pusztán csak kérdések, amelyek megválaszolása, majd az esszében történik meg. 

A felhasznált képek elérhetőségei:

1. Az ismeretszerzés folyamata. Elérhetőség: http://tig.kgk.uni-obuda.hu/targyak/vir/alapok_03.html Letöltés ideje: 2016/12/20.

2. „Kína gyarmatosítása (francia karikatúra)”. Füzesiné Széll Szilvia, Vámos Norbert, Vecsey Tamás és Zsoldi Katalin Történelem (szerk.): Történelem 11. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015. 30. o.

3. Mezopotámia államának működési szisztémája. Elérhetőség: https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrg2K1bgW_E1RLgCz1RISMYsJZrr_yCvCJdwzHf0Osix_vCH5Fb8SbD23-PxgJpfT0Ec4Ygi4Kua0P5WbOSGytMkhZtPRX9EcRQyTHZpeSln9geKfOPPG_E9p1WuyfGEvmTipNWCHiMaJu/s1600/mezopotamia.jpg Letöltés ideje: 2016/12/20.

4. A „mintaparlament” 1295-ben. Elérhetőség: http://erettsegi.com/tetelek/tortenelem/a-rendi-allam-kialakulasanak-folyamata-angliaban-es-franciaorszagban/ Letöltés ideje: 2016/12/20.

5. Az Osztrák-Magyar Monarchia felépítése. Füzesiné Széll Szilvia, Vámos Norbert, Vecsey Tamás és Zsoldi Katalin Történelem (szerk.): Történelem 11. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015. 56. o.