Fejlesztő feladatsor: Kommunikáció

A kommunikáció

Minden folyamatot, amely során legalább két résztvevő, valamely jelrendszer segítségével közöl valamit, amelyre a másik, vagy azonos, vagy az eredetitől eltérő jelrendszer felhasználásával reflektál, kommunikációnak nevezzük.

Az ember szinte napi 24 órában információt, közöl, s fogad, így ez életünk egyik alapja. Ennek ellenére, vannak olyan személyek, akiknek vagy az információ fogadás, vagy annak közlése okoz nehézségeket, és persze olyanok is akadnak, akiknek mind a kettő akadályozza a mindennapjait. Az információ közlés/fogadás nehézsége lehet születési rendellenesség, mint pl. siketség, diszlexia, stb. de sok esetben pusztán a lámpaláz a nehézségek okozója.

Mivel a kommunikáció is egy kompetencia, így fejleszthető is. Az alábbi feladatsor tehát a kommunikációs képességek fejlesztését célozza meg. 

A fejlesztő feladatsor

I. Feladat: Az alábbi képek alapján összefüggő mondatokban mondja el, hogy milyen szórakozási lehetőségek voltak az ókori Római Birodalomban. 

         

    

                A római Colosseum 1                         Lakoma tánccal egybekötve 2

        

                    

         Római közfürdő 3                                                Gladiátorharc 4

Megjegyzés: Az első feladat során a diákoknak párban dolgozva, a képek alapján körül kell írniuk a római társadalom szórakozási lehetőségeit. A diákok számára a feladatmegoldásban négy kép nyújt segítséget. Tulajdonképpen a feladat megoldotta önmagát, a cél tehát mindössze az az üzenet átadása, amelyet a képek közvetítenek. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehetne tovább gondolni, vagy kiegészíteni a szórakozási lehetőségek sorát, de mivel a feladat lényege, hogy a tanulók kommunikáljanak egymással, ezért a további kiegészítés nem feltétlenül szükséges.

II. Feladat: Alkossanak Párokat, majd a páros egyik diákja (diák 1) válasszon ki egy híres, magyar vagy külföldi uralkodót, akit a korábbi tanulmányaiból ismer, majd meg jellemezni, kitérve a korszakra, amikor élt és uralkodott, s a törvényeire/rendeleteire, úgy, hogy a páros másik tagját (diák 2) rávezesse a megoldásra. Ezek után a 2. diák gondol ki, és az 1. diák találgat.

Megjegyzés: A II. feladat az elsőhöz képest annyi nehezítést tartalmaz, hogy itt a diákoknak teljesen önállóan kell gondolkozniuk, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy sokkal szabadabban mozoghatnak. A feladat célja nem az, hogy a körülírás során elmondják az adott uralkodó élettörténetét, beleérte az összes kiadott törvényét/rendeletét évszámmal együtt, hanem, hogy stressz- és az érdemjeggyel történő értékeléstől mentes környezetben gyakorolhassák az információátadás mesterségét. 

III. Feladat: Az alábbi kép alapján definiálja a két-, illetve a háromnyomásos gazdálkodást. Rövid beszámolójában próbáljon meg következtetéseket levonni. 

Pl. Milyen változásokat indukált az áttérés?

A két- és háromnyomásos gazdálkodás 5

Megjegyzés: A III. Feladat, az előzőhöz hasonlóan a diákok nyelvi képességeit és készségeit igényli, azzal a különbséggel, hogy a feladat megfelelő kivitelezéséhez elengedhetetlen a további következtetések levonása. Ilyen pl. az is, hogy a háromnyomásos gazdálkodás elterjedésével csökkent az ugar, hiszen már csak a termőföld egyharmadát alkotta. Fontos azt is megjegyezni, hogy habár az alábbi feladatsor elsősorban a kommunikáció kompetenciáját hivatott fejleszteni, az információszerzés, valamint a kritikai gondolkodás kompetenciája is megjelenik a feladatokban, mivel ezek a legjobban egymást erősítve fejleszthetőek.

IV. Feladat: Olvassa el figyelmesen a gróf Széchenyi István Stádium című munkájából kiragadott részletet, amely a szerzői szövegen kívül kiegészítéseket is tartalmaz, majd az olvasottak alapján jellemező a szerző politikai programját, kitérve arra is, hogy miért tekinthetjük haladó szellemiségűnek.

Gróf Széchenyi István: Stádium-részletek 6

1. Hitel

Az első pontról vajmi kevés szó esik, de igazából nincs szükség túl hosszú elemezésre. „ A hitelt gátolni nem egyéb, mint egy test ereit megakasztni; s ezen utolsó valjon a test mily részének lehetne hasznos? Egynek sem! Sínylődés elmúlhatlan következése s végképp gutaütés.” - írja. Konkrét számolási példa által igyekszik alátámasztani ezen elvét, de a fenti mondat az első pont summája, és ezúttal élesebb bírálattal él a hitel intézményét elítélőkkel szemben.

2. Avicitas

Ebben a pontban szó esik az ősiség törvényének hátrányairól, azaz hogy az egyik leggátlóbb dolog, amely miatt nem alakulhat ki hitel. Egy párbeszédet is felhasznál ahhoz, hogy bemutassa ennek fényében Magyarország és Hollandia közti különbséget.

3. Fiscalitas

Ebben az esetben lerántja a leplet arról a tévedésről, hogy valójában nem hasznos, hanem ártalmas az állam ezen joggyakorlása. A haszon nem ebben rejlik, hiszen csak olyan, mintha az ország életrevaló képességét szívná el hosszútávon.

4. Jus proprietatis

A Jus proprietatis gyakorlatilag az egyik megvalósulási szakasz lépcsőfoka: Azok is vásárolhassanak birtokot, akik nem rendelkeznek nemesi ranggal. Habár Széchenyi jelszava volt hogy Istent, a Királyt és a Hazát tisztelni kell, mégis itt felfedezhetőek demokratikus elemek, hiszen a régi rendszer hibái pontosan abban gyökereztek, hogy elnyomtak minden kibontakozási lehetőséget, sőt egyenesen lázadásnak nevezték az egyenlőséget célzó intézkedéseket. A polgári földbirtokos saját földjén valójában az országnak lesz hasznára.

5. Törvény előtti egyenlőség

A negyedik törvényjavaslat már megelőlegezi, mintegy előkészíti az ötödik pontot. A törvény előtti egyenlőség által a nemesek kiváltságai megszűnnek, a jobbágy pedig jogot formálhat érdekei érvényesítésére. Szóvá teszi, hogy bár meglehetősen sok törvény létezik, de annak igazságos értelmezése el nem hagyható.

6. Törvényes pártvéd

A jelenlegi formát kifogásolja csupán, hiszen létezik joggyakorló személyiség, de mivel ennek választása nem személy szerint, hanem a nemesség által történik, ezért minden bizonnyal az őket kellemetlenül érintő kérdések nagy részével senki sem fog törődni. Felveti annak lehetőségét is, hogy a korrupció csapdái miatt ne egy, hanem két jogi képviselő legyen.

7.A házi pénztár- és országgyűlési költségeknek mindenkitűl idom szerinti viselése

Azaz a közteherviselés: Senki ne hordozzon a szükségesnél több terhet, de viszont mindenki részesüljön belőle.

8. A vizek, utak s belvámok terheinek mindenkitűl egyenlő viselése s azoknak országgyűlési elrendelése

Ezen pont fejtegeti a közteherviselés mikéntjeit, területeit, valamint hogy ne anarchikusan menjen végbe, hanem országgyűlés közreműködésével.

9. A monopóliumok, céhek, limitatiók s egyéb ilyes intézetek örökre eltörlése

Miért kell itt változtatni? Mert a fennálló hierarchia abszolút, ami alapvetően nem engedi, hogy az árúk minőségükben versenyezzenek, pedig a nemzetközi kereskedés fontos kérdése, hogy ki gyárt jobbat, ennek következtében a hazai belgazdaság is javul.

10. Magyar nyelv hivatalossá tétele

Mivel a Birodalmon belül a német nyelv volt általános, Széchenyi úgy vélte, hogy a magyarság jellegének lényeges követelménye, hogy Magyarországon egységesen magyarrá váljon a hivatalos nyelv. Hunnia című könyvében ezt részletesen kifejti és elemzi.

11. Helytartó Tanács általi kormányzás

Vagyis ne egyfajta önkényességen és diszharmónián álljon a szabadság kérdése, és magyar ügyek nálunk, ne Bécsben intéztessenek.

12. Nyilvánosság

A szólásszabadság, a vélemény kinyilvánítása csak szabad országban lehetséges: Széchenyi előtt sem volt ez kétséges, de egyszersmind a nyilvánosság bevonását tekintélyelvűnek képzelte.

Megjegyzés: A utolsó (IV.) feladat igényli a legtöbb gondolkodást, s ez az, amely leginkább közel áll a kritikai gondolkodás kompetenciájához. Könnyítés, viszont az, hogy a szerzői szöveg mellet, kiegészítés, vagy kommentár is megjelenik, ráadásul a diákok számára nehezebben értelmezhető, régies szöveg mellett ez könnyebb, mai, „diáknyelven” íródott.

A felhasznál képek, szövegek elérhetőségei:

1. Colosseum. Elérhetőség: http://www.history.com/topics/ancient-history/colosseum Letöltés ideje: 2016/12/19.

2. Letöltés ideje: Lakoma tánccal egybekötve. http://mozaik.bloglap.hu/cikkek/romai-lakomak-28465/ 2016/12/19.

3. Római közfürdő. Elérhetőség: http://www.romaikor.hu/romai_elet/romai_furdokultura/a_romai_furdokultura/cikk/tisztalkodas_%E2%80%93_furdozes# Letöltés ideje: 2016/12/19.

4. Gladiátorharc. Elérhetőség: http://alfahir.hu/gladi%C3%A1toriskola_maradv%C3%A1nyaira_bukkantak_ausztri%C3%A1ban-20110905 Letöltés ideje: 2016/12/19.

5. A két- és háromnyomásos gazdálkodás. Elérhetőség: http://szmtortenelem2013.blog.hu/2014/04/27/5_osztaly_orai_jegyzet_a_nemesseg_es_a_jobbagysag Letöltés ideje: 2016/12/19.

6. Gróf Széchenyi István: Stádium-részletek. Elérhetőség: http://www.szechenyiforum.hu/3/hirek/6492/543/A_Stadium Letöltés ideje: 2016/12/19.