Térkép, támasz, vagy akadály?

A térképek nélkülözhetetlen kellékei a történelemóráknak, a történelem tanulásának.

A négy történelemoktatásra, tanulásra irányuló kompetencia közül az egyik a térben és időben történő tájékozódás. A sikeres történelem-tanulás alapfeltétele, hogy a diákok tudjanak a térképen és az időben tájékozódni, egyszerű térképvázlatot készíteni, atlaszt és földgömböt használni. Ahhoz, hogy valóban megértsék a történelem lényegét, az ok-okozati összefüggéseket, nem csak az a fontos, hogy felismerjék az egy időben, de különböző helyszíneken történő események közötti összefüggést (pl.: a forradalmi hullám Európában), hanem az is, hogy az a bizonyos esemény (p.: csata), miért pont ott történt, ahol, hiszen a földrajzi adottságok sok  esetben kiemelkedő szerephez jutnak, sőt gyakran akár sorsdöntőek is lehetnek.

A diákok a térképekkel nem elsősorban a történelem-, hanem a földrajzórán találkoznak. Itt szerzik meg az alapvető térképolvasási ismereteket, s a történelemtanárnak nincs más dolga, mint ezen ismeretekre építve adaptálni a  meglévő tudást, hogy az a saját tantárgya esetében is alkalmazható legyen.

De mi történik, ha ez az ideális eset nem áll fenn? Ha a tudás hiányos?

A válasz egyszerű:

A legjobb esetben a történelem oktató pedagógus plusz ráfordítással megpróbálja betömni a hézagokat, azaz pótolja a diákok hiányos tudását. Rosszabb esetben anélkül követeli meg a tudást pontosabban a térbeli tájékozódással kapcsolatos ismereteket, hogy figyelembe venné, azt, hogy a földrajzi tanulmányok során nem fejlesztették azt kellőképpen. Legrosszabb esetben pedig a történelem tanórák során (is) negligálják az adott kompetenciát.

A történelemtanár, és tankönyvszerkesztő Száray Miklós egyik cikkében a következőket írja: „Szinte érthetetlen, hogy találkozunk olyan diákokkal, akik számára a térkép nem segítséget jelent, hanem plusz akadályt.”

Szárayval ellentétben én azon a véleményen vagyok, hogy a válasz egyértelmű, mivel a már fentebb említett okok itt is megállják helyüket. A legtöbb esetben ugyanis a tanórák során szinte alig kerül sor térképhasználatra. Ez a bizonyos térképhasználat pedig abban merül ki, hogy az adott pedagógus a táblánál lévő térképen megmutatja Szentpétervár, Bécs, vagy Washington D. C. pontos helyét, s már megy is tovább az anyaggal, miközben a diákok gépként körmölnek, figyelve nehogy elmulasszanak egy szót...

Azonban a pedagógus feladata, nem az, hogy demonstrálja tudását, hanem az, hogy azt a bizonyos tudást átadja a diákoknak. Tehát sokkal célravezetőbb lenne az, ha azt tanítaná meg, hogy maguk a diákok hogyan akadhatnak a különböző települések, csata helyszínek nyomára, vagyis, hogy hogyan ismerhetik ki magukat a térképen. Sőt ezentúl, a legjobb az lenne, ha a kompetenciafejlesztés a számonkérésben is megjelenne, ez ugyanis a legtöbb helyen ritka. Persze minden pedagógus más és más, vannak olyanok, akik kitüntetett szerepet tulajdonítanak a témának de a legtöbb esetben a diákok csak arra használják az atlaszt, hogy a végén lévő kronológiai adatok közé alig észrevehető kiegészítéseket írjanak.

A térképek értelmezésnek, illetve a földrajzi elemek megtanulásának számtalan módja és technikája létezik. Ennek legalapvetőbb módja az, amikor a diákok hosszas órákat eltöltve megpróbálják memorizálni, vagy egy ennél laikusabb kifejezéssel élve, betanulni az a tananyagot. Amennyiben a tanulási folyamat sikeres, a diák a számonkérés során  nagyobb eséllyel ér el jó eredményt, de az elsajátított információ a kontextus hiányában hamar szelektálódik

A különböző információk akkor ragadnak meg legjobban az emberben, ha van egy (vagy több) olyan kapcsolódási pont, amelynek segítségével könnyebb kontextualizálni képesek az elsajátított információ darabokat.

Egy másik módszer, ami nagy segítséget nyújthat a diákoknak, az a játék. Bizonyított, hogy játszva tanul legkönnyebben az ember. Nemrégiben akadtam egy olyan internetes felületre, amely olyan feladatokat biztosít az érdeklődők számára, ami nagyban hozzájárul az információelsajátításához. A játék során a téma kiválasztása (Magyarosrszág vármegyéi, püspökségei, Olaszország városai, stb.) után, a program egy vakérképet ad be, amelyen a témához kapcsolódó települések be vannak jelölve. Ez után a program bead egy feladatot (pl.: Hol van Sóvár?), amelyre be kell jelölni a megfelelő választ. Körülbelül 5-10 perc játék után a játékosok, már szinte tökéletesen kivitelezik a feladatot. Ez egy egyszerű tanulási folyamat során dupla ennyi időt venne igénybe.

Remélem, hogy az alábbi bejegyzés segített mindazoknak, akiknek gondjai vannak a térképtanulással.