A térképek nélkülözhetetlen kellékei a történelemóráknak, a
történelem tanulásának.
A négy történelemoktatásra, tanulásra irányuló kompetencia
közül az egyik a térben és időben történő tájékozódás. A sikeres
történelem-tanulás alapfeltétele, hogy a diákok tudjanak a térképen és az
időben tájékozódni, egyszerű térképvázlatot készíteni, atlaszt és földgömböt
használni. Ahhoz, hogy valóban megértsék a történelem lényegét, az ok-okozati
összefüggéseket, nem csak az a fontos, hogy felismerjék az egy időben, de
különböző helyszíneken történő események közötti összefüggést (pl.: a
forradalmi hullám Európában), hanem az is, hogy az a bizonyos esemény (p.:
csata), miért pont ott történt, ahol, hiszen a földrajzi adottságok sok
esetben kiemelkedő szerephez jutnak, sőt gyakran akár sorsdöntőek is
lehetnek.
A diákok a térképekkel nem elsősorban a történelem-, hanem a
földrajzórán találkoznak. Itt szerzik meg az alapvető térképolvasási
ismereteket, s a történelemtanárnak nincs más dolga, mint ezen ismeretekre
építve adaptálni a meglévő tudást, hogy az a saját tantárgya esetében is
alkalmazható legyen.
De mi történik, ha ez az ideális eset nem áll fenn? Ha a tudás
hiányos?
A válasz egyszerű:
A legjobb esetben a történelem oktató pedagógus plusz ráfordítással
megpróbálja betömni a hézagokat, azaz pótolja a diákok hiányos tudását. Rosszabb
esetben anélkül követeli meg a tudást pontosabban a térbeli tájékozódással
kapcsolatos ismereteket, hogy figyelembe venné, azt, hogy a földrajzi
tanulmányok során nem fejlesztették azt kellőképpen. Legrosszabb esetben pedig a
történelem tanórák során (is) negligálják az adott kompetenciát.
A történelemtanár, és tankönyvszerkesztő Száray Miklós egyik
cikkében a következőket írja: „Szinte érthetetlen, hogy találkozunk
olyan diákokkal, akik számára a térkép nem segítséget jelent, hanem plusz
akadályt.”
Szárayval ellentétben én azon a véleményen vagyok, hogy a válasz egyértelmű,
mivel a már fentebb említett okok itt is megállják helyüket. A legtöbb esetben
ugyanis a tanórák során szinte alig kerül sor térképhasználatra. Ez a bizonyos
térképhasználat pedig abban merül ki, hogy az adott pedagógus a táblánál lévő
térképen megmutatja Szentpétervár, Bécs, vagy Washington D. C. pontos helyét, s
már megy is tovább az anyaggal, miközben a diákok gépként körmölnek, figyelve
nehogy elmulasszanak egy szót...
Azonban a pedagógus feladata, nem az, hogy demonstrálja tudását,
hanem az, hogy azt a bizonyos tudást átadja a diákoknak. Tehát sokkal
célravezetőbb lenne az, ha azt tanítaná meg, hogy maguk a diákok hogyan
akadhatnak a különböző települések, csata helyszínek nyomára, vagyis, hogy
hogyan ismerhetik ki magukat a térképen. Sőt ezentúl, a legjobb az lenne, ha a
kompetenciafejlesztés a számonkérésben is megjelenne, ez ugyanis a legtöbb
helyen ritka. Persze minden pedagógus más és más, vannak olyanok, akik kitüntetett szerepet
tulajdonítanak a témának de a legtöbb esetben a diákok csak arra használják az
atlaszt, hogy a végén lévő kronológiai adatok közé alig észrevehető kiegészítéseket írjanak.
A térképek értelmezésnek, illetve a földrajzi elemek megtanulásának számtalan módja és technikája létezik. Ennek legalapvetőbb módja az, amikor a diákok hosszas órákat eltöltve megpróbálják memorizálni, vagy egy ennél laikusabb kifejezéssel élve, betanulni az a tananyagot. Amennyiben a tanulási folyamat sikeres, a diák a számonkérés során nagyobb eséllyel ér el jó eredményt, de az elsajátított információ a kontextus hiányában hamar szelektálódik
A különböző információk akkor ragadnak meg legjobban az emberben, ha van egy (vagy több) olyan kapcsolódási pont, amelynek segítségével könnyebb kontextualizálni képesek az elsajátított információ darabokat.
Egy másik módszer, ami nagy segítséget nyújthat a diákoknak, az a játék. Bizonyított, hogy játszva tanul legkönnyebben az ember. Nemrégiben akadtam egy olyan internetes felületre, amely olyan feladatokat biztosít az érdeklődők számára, ami nagyban hozzájárul az információelsajátításához. A játék során a téma kiválasztása (Magyarosrszág vármegyéi, püspökségei, Olaszország városai, stb.) után, a program egy vakérképet ad be, amelyen a témához kapcsolódó települések be vannak jelölve. Ez után a program bead egy feladatot (pl.: Hol van Sóvár?), amelyre be kell jelölni a megfelelő választ. Körülbelül 5-10 perc játék után a játékosok, már szinte tökéletesen kivitelezik a feladatot. Ez egy egyszerű tanulási folyamat során dupla ennyi időt venne igénybe.
A különböző információk akkor ragadnak meg legjobban az emberben, ha van egy (vagy több) olyan kapcsolódási pont, amelynek segítségével könnyebb kontextualizálni képesek az elsajátított információ darabokat.
Egy másik módszer, ami nagy segítséget nyújthat a diákoknak, az a játék. Bizonyított, hogy játszva tanul legkönnyebben az ember. Nemrégiben akadtam egy olyan internetes felületre, amely olyan feladatokat biztosít az érdeklődők számára, ami nagyban hozzájárul az információelsajátításához. A játék során a téma kiválasztása (Magyarosrszág vármegyéi, püspökségei, Olaszország városai, stb.) után, a program egy vakérképet ad be, amelyen a témához kapcsolódó települések be vannak jelölve. Ez után a program bead egy feladatot (pl.: Hol van Sóvár?), amelyre be kell jelölni a megfelelő választ. Körülbelül 5-10 perc játék után a játékosok, már szinte tökéletesen kivitelezik a feladatot. Ez egy egyszerű tanulási folyamat során dupla ennyi időt venne igénybe.
Remélem, hogy az alábbi bejegyzés segített mindazoknak, akiknek gondjai vannak a térképtanulással.



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése